4. Party people!

Itt is van a következő részecske! Véleményeteket komiba írjátok, remélem tetszeni fog! :)

*Vicky szemszöge*

A nap unalmasan telt, egészen addig amíg meg nem hallottam a csengő hangját.
-Kinyitom! - kiabáltam a lányoknak. Kinyitottam a zárat, és meglepődve tekintettem kifelé.
-Szia! - mosolygott James az ajtó mögül.
-Szia! Hát te? - kérdeztem kissé elpirulva.
-Emlékszel mikor azt mondtam, hogy meg kéne ismételnünk? - mosolyogva bólogattam rá a mondat folytatására várva - Tartunk egy bulit ma este, és gondoltam átjöhetnétek!
-Szuper, szólok a többieknek! - nevettem rá.
-Oké! Akkor itt a cím... - elővett egy kis lapot, ráfirkantott valamit, majd odaadta - Ha nem találnátok el, nyugodtan hívjatok fel! Ott a számom! - mutatott a cetlire. - Na, hát akkor szia!
-Szia! - mosolyogtam rá, majd örömteljesen fordultam be az ajtóba.
-Ki volt az? - kérdezte Sophie két chips falatka rágcsálása közben. Válaszul egy óriási vigyorral az arcomon elé tartottam a cetlit. Elgondolkozva nézett a lapra, mire én végül megszólaltam:
-Buli lesz a srácoknál, és James meghívott minket! - az eddig bizonytalan mosolya most szívből szóló örömtelivé változott.
-Miről maradtunk le? - sétált elő Dorine és Barbi is a konyhából.
Elmeséltem nekik mindent, mire izgatottan mindenki felrohant a szobájába készülődni.

*Sophie szemszöge*

Egy óra múlva elindultunk a srácokhoz. A címet sikerült megtalálnunk, nem is laknak tőlünk olyan messzire mint gondoltam. A házuk nagy volt, és gyönyörű.  Carlos nyitott ajtót, egy doboz sörrel a kezében.
-Sziasztok! - köszönt túlkiabálva a benti zajt - Gyertek be!
Odabent volt még egy csomó ismeretlen ember, de úgy is itt volt az ideje ismerkednünk, nem? Beljebb mentünk, mindenki felhőtlenül érezte magát, a hangulat fantasztikus volt. Ekkor egy ismerős hang szólalt meg a hátam mögött:
-Sophie? - kérdezte, és most már számomra is világos volt, hogy a hang Logan
-Szia Logie! - nevettem rá, mire ő a kezembe nyomott egy poharat. Kendall jelent meg a háta mögött, mikor észre vett azonnal köszönt:
-Szia Sophie! Hányan jöttetek? - ez a kérdés mintha utalni akart volna valamire, vagy inkább valakire. De nem akartam ezen agyalni, inkább gyorsan rávágtam a választ:
-Mind a négyen! - eleresztettem egy apró mosolyt, majd körbenéztem a házban, hogy megkeressem a lányokat.
Egész este jól telt a hangulat, bár ahogyan telt az idő, egyre inkább mentek el az emberek.

*Dorine szemszöge*

Ezek a Big Time Rush-os srácok rettentő jófejek! Ma mindannyiukat közelebbről megismerhettük.
-Nem iszol? - nézett rám Carlos, miközben elővett a hűtőből egy doboz sört, majd felém tartotta
-Hát... A múltkori incidens óta, próbálok kevesebbet inni, de azért elfogadom! - nevettem rá, és elvettem a kezéből.
-Miért mi történt? - nézett rám kíváncsian.
-Hányt! - jött el mellettünk röhögve Sophie, de már tovább is sétált azzal a lendülettel.
-Jól van már! - kiabáltam utána, majd Carlossal együtt nevetésben törtünk ki.

*Vicky szemszöge*

Reggel számomra ismeretlen helyen ébredtem. Körül néztem és kezdtek felelevenedni bennem az emlékek. Oldalra tekintettem, mindenki a földön aludt, egy-egy pokróccal a hátukon. Valaki megfogta a vállam, és halkan oda súgott egy ,,jó reggelt"-et. Grrr.... Kirázott a hideg, majd hátra fordultam és láttam, hogy csak James az.
-Jujj, muszáj rám hoznod a frászt? - suttogtam neki oda, mire ő halkan elkezdett nevetni.

*Barbi szemszöge*

Reggel valami furcsa mozgásra ébredtem fel a lábamnál. Mi lehet az? Kómásan feltápászkodtam, és megdöbbenve láttam, hogy egy malac kíváncsian bökdösi az orrával a lábszáramat. Kendall is felébredt és mosolyogva szólt oda neki:
-Yumaaa! Látom nagyon megtetszettél neki! - tekintett rám nevetve.
-Nagyon édes! - először félve, aztán már nyugodtan simogattam végig a rózsaszín állatkán.

*Sophie szemszöge*

Valami keményen feküdtem. Felnyitottam a szememet, és kissé értetlen fejjel néztem körbe. James, Vicky, Barbi és Kendall is fel kelt már.
-Mit keresünk itt? - kérdeztem miközben álmosan a szememet dörzsölgettem.
-Éjszaka már nem volt kedvetek visszamenni, így itt aludtatok. De arról fogalmam sincs, hogy miért a földön fekszünk. - mondta Logan egy ásítás közepette, miután felkelt.
Egy pillanat.... -gondolkodtam el, mikor végignéztem a többieken - Carlos és Dorine hol vannak?
-Biztosan csak Sydney-t vitték el sétálni! Carlos reggel mindig kiviszi! - felelt Kendall.

*Dorine szemszöge*

Carlossal és Sydney-vel elmentünk sétálni. Nagyon édes ez a kutya, egész nap el tudnék vele szórakozni. Carlossal pedig olyan összetartózó párost alkotnak. Épp Sydneyről mesélt nekem:
-Egyszer elveszett... -kezdte komolyan - mindenhova kiraktam a képét, hogy találják meg. Végül kiderült, hogy egy elvetemült rajongója volt az elrablója. Mikor megtaláltuk nagyon megörültem. Nem is tudom, Sydney az évek során nagyon a szívemhez nőtt - magyarázta nekem mosolyogva.

*Sophie szemszöge*

Amíg Carlosék nem értek haza, mi megreggeliztünk, majd menni készültünk.
-Hát mi akkor megyünk is! - köszöntünk el már az ajtóhoz közelítve.
-Ne máár! Maradjatok még egy picit! - kérleltek minket - Amúgy sem ismeritek még azokat a helyeket amiket Los Angelesben feltétlenül látnotok kell! - mondta James.
-Hmm.. hát jó, akkor induljunk szétnézni! - vágta rá rögtön Vicky.
Gyorsan beugrottunk a házunkba, átöltöztünk és siettünk a fiúkkal várost nézni. A srácok a nappaliban vártak, de Logan elment egyet gyorsan telefonálni Carlosék-nak, hogy ha akarnak csatlakozzanak majd hozzánk. Észrevettem, hogy egy fekete sapka hever a fotelen. Tudtam, hogy Logané az, ezért megfogtam és gyorsan bedugtam egy fiókba, a fiúk pedig vészjóslóan tekintettek felém.
-Imádja a sapkáit! Ha rájön, hogy te dugtad el, aljas bosszút áll majd rajtad - magyarázta Kendall
-Nem baj! - nevettem rá, majd mikor hallottam, hogy Logie letette a telefont próbáltam angyali képet vágni.
-Azt mondták, majd jönnek! - kezdte a mondanivalóját még mit sem sejtően - Na akkor induljunk. - rutinosan a fotel felé nyúlt, oda sem nézett, de érezte, hogy a sapka helyett a levegőt szorította meg. - Srácok nem láttátok a sapkámat? - kérdezte meglepődve. - Megesküdnék rá, hogy valahova ide tettem.... - próbálta feltúrni a párnákat, odalépett a kanapéhoz ott is kereste de nem találta. Sajnos kitört belőlem a leleplező nevetés.
-Ki vele hova tetted? - kérdezte olyan nyomozós hangsúllyal.
-Én? - kérdeztem és közben a kezeimet olyan ,,én nem csináltam semmit" alakzatba emeltem fel. - Miért épp én lennék a dologban?
-Ő volt? - nézett hátra a fiúkra, akik szótlanul ücsörögtek, a nevetésüket visszafojtva. - Kendall! Tudod az a kép még mindig meg van...
-Ne folytasd! - vágta rá hamar. - Sophie dugta el a fiókba!
-Héééjj, Kendaaaall! - néztem rá csalódott fejjel.
-Bocsi, de az a kép nem kerülhet napvilágra!
Logan ördögi mosollyal az arcán nyúlt a fiók felé, majd elégedetten vette fel a sapiját.
-Ezt még megbánja kisasszony! - nézett rám rejtélyes fejjel, aztán elnevette magát. - Na induljunk!

*Barbi szemszöge*

A fiúk tényleg olyan helyekre vittek minket, amit még nem is láttunk. Elképedve nézelődtünk.
-Ugye milyen szép? - kérdezte Kendall, és közben rám pillantott zöld szemeivel.
-Igen az! - mosolyogtam.