12. Just friends

Megírtam az új részt! :) Tyűhaa 9 feliratkózó :) Köszönöm;) Jó olvasást, és kérlek dobjatok egy lájkot a barátnőmmel közös facebook oldalunkra: http://www.facebook.com/pages/Im-not-a-fan-Im-a-Rusher/594042323959182 Köszi! :))

*Sophie szemszöge*

Mikor végre végeztünk a munkával fáradtan battyogtunk hazafelé. Kimerítő volt ez a nagy forgalom, meg a türelmetlen vendégek.
-Végre itthon! - sóhajtott fel Barbi és ledőlt a kanapéra.
-Embereeeeek! - futott ki izgatottan Dorine az egyik szobából. - A srácoknak fel kell lépniük ma este egy bulin, és azt mondták mi is mehetnénk!
-Nincs erőm! - nyavajogtam.
-Nemrég voltunk! - mondta Barbi.
-Jóó, de ez szuper lesz! - győzködött minket Dorine mire beadtuk a derekunkat.
-És hol lesz? - ült le mellénk Vicky is.
-Valami közeli szórakozóhelyen... - nézegette a telefonját.
A nap hátra levő részében alaposan kipihentük magunkat majd nekiálltunk készülődni.
-Csöngettek! - kiabált ki Vicky a szobájából.
-Majd én kinyitom! - szaladt ki Dorine az ajtóhoz. - Sziasztok! - köszönt a srácoknak akik elhelyezkedtek a nappaliban. - Mindjárt készen vagyunk! - mondta, majd visszaszaladt a szobájába.
-Oké! - felelték kórusban a fiúk.
Egy fél óra múlva már mindannyian készen álltunk, és indulhattunk is a buliba. Mire odaértünk már nagyban folyt a buli, mindenki fel volt pörögve.

*Vicky szemszöge*

Már egy órája tartott a buli. Fantasztikus volt a hangulat, megérte eljönni. A zene egy pillanatra elhallgatott, és mindenki egy mikrofont a kezében tartó srácra figyelt.
-Most pedig következzék, amire mindenki várt... JÖJJÖN A BIG TIME RUSH! Őrült tappsvihar és sikítozások kísérték a fiúk felvonulásást. Felcsengett a ,,show me" és a közönség is tombolva énekelni kezdett. Még egy csomó fantasztikus számuk elhangzott majd lebattyogtak a színpadról.
-Szuper voltál! - leheltem csókot Jamesy szájára, mire ő rögtön elmosolyodott. - Szeretlek! - suttogtam halkan a fülébe, mire ő megcsókolt.
-Héé, Rómeó és Júlia nem jöttök táncolni? - oldalazott oda hozzánk Carlos és Kendall.
-De! - nevettünk rájuk, majd utánuk indultunk.
Időközben a többiek is csatlakoztak hozzánk.

*Sophie szemszöge*

Nagyon jól éreztem magam. Az, hogy Los Angelesbe költöztünk teljesen megváltoztatta az életünket. Sokkal pörgősebb lett és izgalmasabb.
-Kérsz? - nyujtott felém egy poharat Logan.
-Aham, köszi! - mosolyogtam rá, majd elvettem és belekortyoltam.
-És nekem nem hoztál? - szólalt meg kissé felháborodott hangon Kendall.
-Van két kezed...! - emelgette Logie Kendizzle kezeit.
-Paraszt! - nevette el magát a sértett, és elindult innit keresni. Egy pár perc múlva vissza is tért egy pohárral a kezében.
-Fúú de fülledt a levegő! Én kimegyek egy kicsit levegőzni! - szólalt meg Barbi, majd egy puszit nyomott Tom arcára és menni készült.
-Várj meg, én is megyek! - battyogtam utána, hisz már rám is rám fért egy kis friss levegő. Kimentünk az ajtón a csendes utcára ahol már kicsit lehűlt a levegő. Nagy beszélgetésbe kezdtünk. Ő mindent elmesélt a Tomos ügyről, hogy mennyire boldog, hogy újra összejöttek és, hogy a srác teljesen megváltozott, persze jó értelemben. Én pedig meséltem neki arról, hogy mennyire jól elvagyunk Logannel és úgy érzem talán lesz köztünk valami ami több mint barátság. Jól kiveséztük ezeket a témákat.
-Na jó, én most már visszamegyek. - állt fel Barbi a padról. - Te nem jössz?
-De, majd megyek mindjárt! - mosolyogtam.
-Oké! - szólt miközben besietett az ajtón.
Kicsit elmerültem még a gondolataimban. Ezután a beszélgetés után úgy éreztem, hogy most kitűnő alkalom lenne tenni valamit azért, hogy Logannel ne ragadjunk le a barát zónánál. Pár perc után önbizalommal telve mentem vissza a szórakozóhelyre. A többiek keresésére idultam. A két párocskát megtaláltam egymás száját kutatgatva, őket nem akartam megzavarni. Dorineról és a két fiúról foggalmam sem volt, hogy merre vannak. Aztán végre megpillantottam Logant. Óriási mosollyal az arcomon indultam el felé, aztán megláttam, hogy egy lány flörtöl vele, őt pedig láthatóan egyáltalán nem zavarja. Lassacskán lelassultak a lépteim, hátrafordultam és a másik irányba kezdtem el sétálni teljesen összezavarodottan.

*Vicky szemszöge*

-Szeretlek! - mondtam szerelmemnek mire értetlenül nézett rám.
-MI? NEM HALLOM! - próbálta túlkiabálni a zajt.
-SZERETLEK! - kiáltottam nevetve, de ezt sem értette meg így az ujjaimból egy szívet formáltam és úgy mosolyogtam rá. Válaszul egy édes csókot kaptam tőle. Kézenfogva odébb sétáltunk, hogy megkeressük a többieket. Dorine és Carlos egy-egy bárszéken ücsörgött Kendall pedig hevesen mutogatva tömte a fejüket az okosságaival.
-Mit csináltok? - állítottunk be eléjük.
-Próbálom meggyőzni őket arról, hogy legalább egy picit igyanak! - roskadt le egy székre olyan ,,én ezt feladom" arccal Kendizzle.
-Csak nem akarjuk, hogy megint hányás legyen a vége, na! - nevetett Carlos, majd végül kért egy fröccsöt a pultostól. Kicsit elfáradtam, így lekartam ülni az egyetlen üres helye, de James megelőzött.
-Maslow! - szomorodtam el, mire ő belehúzott az ölébe. - Na, azért! - mosolyogtam.Visszafogottan ugyan, de már Dorine is nekiállt inni, és látszott, hogy sokkal jobban fel volt ettől pörögve.
-Na, jó mi visszamentünk! - álltam fel Jamesy öléből, és a kezét magammal rántva elhúztam őt.

*Sophie szemszöge*

Egy csókolózós pártól nem messze találtam egy ülőhelyet és leültem. Előretekintettem és pont ráláttam Loganékre. Láthatólag nagyon jól elvoltak. Lehajtottam a fejem és mély gondolkozásba kezdtem, néha pedig beleszürcsöltem az italomba. Végül is nincs értelme itt ülnöm és feleslegesen agyalnom. Logannel jó barátok vagyunk és ennyi. Barátként örülnöm kéne, hogy lehet, hogy készülőben van egy kapcsolata... Hasonló gondolatokkal tömtem még a fejem, majd sikerült egy kicsikét meggyőznöm magamat, és felnéztem.     Logan és a csaj éppen csókolóztak. Minden amivel az elmúlt percekben győzködtem az agyam, feleslegessé vált. Akaratlanul is egy könnycsepp csordult végig az arcomon. Logieval sosem voltunk egy pár, még is olyan érzés volt mintha megcsalt volna. Kegyetlen érzés volt, ilyet még sosem éreztem.

*Logan szemszöge*

Éreztem a pia hatását magamon, hisz egyszer csak azon vettem észre magamat, hogy a régi ismerősömmel Ashleyvel csókolózom. Részeg voltam, így nem nagyon volt bennem ellenkezés.

-Öhhmm, ha nem haragszol megkeresem a többieket! - szólaltam meg, mikor ráébredtem, hogy ezt nem nagyon kéne.
-De ugye visszajössz? - mosolygott kajánul, mire csak bólintottam egyet és elmentem. Sophiet vettem észre előszőr, pont velem egyvonalban ücsörgött.
-Helóóó! - huppantam le mellé mosolyogva.
-Szia! - eszmélt fel a gondolataiból, és megtörölte kezével a szemét. Csak néhány könnycseppecske ücsörgött a szemeiben, nem sírt, de éreztem, hogy bántja valami.
-Mi a baj? - néztem az arcát.
-Semmi! - nevetett fel erőltetetten.
-Naaaa, mond el! - próbáltam bátorítani.
-Csak... - kezdte - csak most hajtottam be egy felest és ilyenkor mindig könnyezek! - nevetett már kicsit meggyőzőbben. Inkább hagytam, majd elmondja, ha akarja. - És te hogyan mulattál? - terelte a témát.
-Hát... találkoztam az egyik régi ismerősömmel Ashleyvel.. - kezdtem a beszámolót. - És hát már eléggé a fejembe szállt a pia, így belementem a csókjába... - magyaráztam.
-És most otthagytad? - csodálkozott Sophie.
-Ő nekem csak egy barát. Viszont, ha továbbra is ottmaradtam volna, lehet, hogy ő félreértelmezi ezt az egészet. Érted?
-Persze! - mosolygott már nem csak megjátszottan.
-Mi van, a hülye kis történetem így felvídított? - nevettem rá.
-Mondhatjuk így is! - vigyorgott.

*Barbi szemszöge*

-Tooom! -kerestem kedvesemet feldúltan.
-Ittvagyok! - jelent meg előttem egy óriási vigyorral az arcán, két mesésen kinéző koktéllal a kezében. - Tessék! - adott át egyet.
-Köszönöm! - mosolyogtam és egy gyors csókot nyomtam a szájára.
-Szia, bocsi, csak láttam, hogy Loganékkal jöttél...! - jött oda hozzám egy csaj. - Nem tudod, hogy hol van?Szememmel az említett srácot kerestem, de nem találtam.
-Nem, bocsi! - mondtam neki, majd újra Tomhoz fordultam.
-Ki volt ez a lány? - próbálta átüvölteni a zenét szerelmem. Válaszul csak megvontam a vállamat, majd beleittam a fincsi koktélomba.
-Hmm... ez nagyon fincsi! - mutogattam az italra.
-Muti... - lágyan megcsókolt majd elégedett arccal rám nézett. - Aham, tényleg finom!
-Neked is van te hülye! - nevetve a kezében lévő pohárra mutattam.
-De így jobb volt nem? - mosolygott mire kuncogni kezdtem.
-Ahh, ez a kedvenc számom! - vigyorodtam el, mikor felhangzott a Linkin Park ,,Burn it down" száma, és magammal húztam Tomot a táncoló emberkék közé.

*Sophie szemszöge*

Logan története után sokkal vidámabb lettem.
-Logie, nem azt mondtad, hogy visszajössz? - jött oda hozzánk Ashley.
-Öhh, igen csak...- vakargatta a fejét, hogy eszébe jusson valami.
-A barátnőd? - vágott közbe a lány, és rámmeresztette szemeit.
-Nem, csak barátok vagyunk! - vágtuk rá egyszerre.
-Akkor meg? - hajolt oda a lány Loganhez egy csókért.
-Várj, Ashley! - tolta el az arcát a srác. - Az előbbi csók... az tudod.. a pia miatt tettem! Nem tudtam mit csinálok, és én nem akarok veled többet mint barátság! - a lány erre csak sarkon fordult és elment. Valószínű, hogy nem bántotta annyira a dolog, mert alig pár perc múlva már egy másik fiúval flörtölgetett.
-Nem iszunk valamit? - mutatgattam az üres poharamat feléje. Erre csak mosolyogva bólintott, és elindultunk a bárpult felé. Logan csak sört kért én pedig egy fincsi koktélt. Fantasztikusan nézett ki, és az íze is mesés volt.

-Szegény Kendizzle, hogy erőlködik! - mutatott rá, aki próbálta minél jobban felpörgetni Dorineékat.
-Ja! - nevettem.
-Én ezt nem bírom! - ült le mellénk Kendall. - Jó, mostmár isznak de nem képesek bulizni!
-Szerintem már csak direkt idegesítenek vele! - rötyögtem, és beleittam az italomba. Hmm, nyammi.
-Az is lehet! - gondolkodott el Kendizzle.
-Ahh... menjünk haza! - sóhajtott fel Kendall. - Elfáradtam ennek a két hülyének a pesztrálásában! - nevetett. Ezzel most mind egyetértettünk. Megkerestük a többieket, és elindultunk hazafele. A kis csapatunk zajosan csörtetett haza. A fiúk elköszöntek tőlünk, mi pedig négyen a Rose street 26-hoz vettük az irányt. Mindannyian elhelyezkedtünk a szobáinkban, és elterültünk az ágyainkon.
Reggel csöngetésre ébredtem. Megnéztem az órát, 12:32 perc. Ideje volt már felkelnem, és felráznoma  többieket is. Gyorsan beszóltam minden szobába egy ,,Kelééés"-t és kinyitottam az ajtót. A szomszéd nő álldogált odakint kezében pedig a macskáját simogatta. Legszívesebben rávágtam volna az ajtót...
-Jónapot! - köszönt mogorván.
-Jónapot! Segíthetek valamiben?
-Ha maguk nem változtatnak a viselkedésükön, akkor felhívom az albérlőjüket, hogy rugja ki magukat! - kezdett el kiabálni. - A macskáimnak csendre van szüksége, maguk pedig állandóan zajonganak, és ami hallatlan, hogy sosem raknak a házam előtti tálkába tejet a cicusaimnak!
-Az nem a maga dolga lenne? - becsuktam az ajtót, és hallottam, hogy még odakint átkozódik.
-Ki volt az? - kérdezte álmoskásan Dorine.
-A macskás nő! - emeltem égnek a tekintetemet, és a konyhába siettem. Gyorsan megreggeliztünk majd elterpeszkedtünk a TV előtt. Valami új valóságshow-t néztünk. Mindannyian kezünkben egy-egy pohár kávéval bámultuk a képernyőt.
-Bakker... - nézegette az óráját Vicky. - Nekem lassan bekéne érnem! - azzal a lendülettel felállt és a szobájába rohant öltözködni.

*Vicky szemszöge*

Mikor elkészültem sietve raktam bele a telefonomat a táskámba, és már indultam is az ajtó felé.
-Majd jövök, heló! - vágtam be az említett tárgyat majd elsétáltam a szalonig. Pontosan 5 perccel kezdés előtt betoppantam az ajtón. Kate csípőretett kézzel várt.
-Majdnem elkéstél! - kezdte a szokásos letolását.
-Csak majdnem! - suttogtam alig hallhatóan.
-Te meg mit csinálsz? - kérdezte meglepődve, mikor a fésűket pakolgattam. - Nem keverheted ezt a kisnyelűt ezzel a kefével! - mutogatott. A munkámba a nap további részében is beleszólt. Semmit sem talált jól, valamiben mindig talált hibát. Felmondtam volna én szívesen, de amíg nem találok egy másikat, addig nem kockáztathatok...